Manapság nem kizárt, hogy akár a szomszéd néni is össze tud ollózni egy weboldalt. A weboldal készítés azonban csak a jéghegy csúcsa. A nagy kérdés: mi lesz utána? Ha komolyan tekintünk leendő weboldalunkra, fel kell tennünk az alábbi kérdéseket magunknak:
fogják-e látogatni azok az emberek, akiknek szánom?
Fontos funkciók, melyeket illik tudnia egy modern weboldalnak:
Reszponzív megjelenés: azt jelenti, hogy a weboldalt bármilyen eszközről megtekintve (mobil, tablet, asztali PC) működni fog, nem esik szét, jól olvasható marad;
Egyedi, egységes arculat: még egy jó sablon sem old meg mindent. Törekedni kell arra, hogy a saját egyedi ismertetőjeleinket belevigyük a dizájnba, méghozzá egységes módon;
Biztonsági eszközök alkalmazása és megfelelő beállítása: olyan beépülő modulok (pl. WordFence) telepítése az oldalra, melyek illetéktelen behatolástól (pl. adathalász robotok) védenek.
Gyorsító eszközök alkalmazása: olyan beépülő modulok (pl. WP Rocket) telepítése és megfelelő beállítása, melyek az oldal kódját tisztítják fölösleges részektől, képeket optimalizálnak, stb. Javítva ezzel a Google találati arányainkat is;
Google Analytics és Search Console összekötés: az oldalunk összekötése a Google Analytics szolgáltatásával, mellyel részletes információkat kaphatunk látogatóinkról és az oldal teljesítményéről;
Facebook üzleti oldal összekötés: igen hasznos funkció többek között a közösségi médiában történő hirdetéshez, vagy közvetlen Messenger-üzenetküldési lehetőség biztosítása a látogatóink számára;
Alap SEO beállítások, SEO alapú szövegírás: az oldalunk technikai beállításainak megfelelő kivitelezése, szövegek átírása kulcsszó-optimalizált verzióra (kulcsszókutatás előzi meg). Javítva ezzel a Google találati arányainkat is;
Látogató-központú kialakítás: a weboldalt nem magunknak, hanem látogatóinknak készítjük. Ők fognak döntést hozni arról, hogy kapcsolatba lépnek-e velünk. Ezt a döntést már az első pár másodpercben képesek meghozni, tehát ennyi idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megszerezzük a figyelmüket.
Kapcsolattartó űrlap: egy olyan felület kialakítása az oldal alján, amelyen lehetőséget biztosít látogatóinknak üzenetküldésre, árajánlatkérésre, mintaigénylésre, időpontfoglalásra, stb. anélkül, hogy saját elérhetőségünket lássák (kizárva ezzel, hogy boldog-boldogtalan felhívjon).
Google Analytics
Weboldal készítés: mire kell figyelni?
megfelelő domain név választás
megfelelő tárhelyszolgáltató
megfelelő keretrendszer és bővítmények, kódolás
megfelelő szakember, aki mindezeket összerakja
Mindenképpen egyedi kódolás (programozás) kell a weboldal készítéshez?
A válasz: nem.
A weboldal készítés ma már nem ennyire bonyolult.
Ma már világszerte a weboldalak túlnyomó része a WordPress motorját használja, amihez nem szükséges programozói tudás. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki ismeri a CSS és HTML világát, az ne lenne előnyben. Erről a rendszerről annyit érdemes tudni, hogy minden fontos funkció előre „le van gyártva”, amiket már csak használni kell. De ahogy említettem, a weboldal készítés csak a jéghegy csúcsa, az igazi próbatétel azután jön: vajon ellátja-e megfelelően a feladatát?
Domain választás
Ha eldöntötted, hogy weboldalt szeretnél, az első lépés a domain kitalálása. Hogy nem-e foglalt az adott név, azt többek között a Rackhost.hu rendszerén keresztül is ellenőrizheted.
Új domain kitalálásakor érdemes években gondolkodnod, ugyanis ezen keresztül fogják elérni az emberek a weboldalt. Egy jó domain márkanév is egyben.
Magyar piacra szánt weboldal esetén érdemes a .hu végződésben gondolkodni, és kizárni a .com, .org, .net és egyéb lehetőségeket.
Tárhelyválasztás: az ár nem minden
A tárhely tulajdonképpen egy bérelt számítógép (szerver), amely a világ egy bizonyos pontján (a mi esetünkben lehetőleg magyarországon) egy speciális helyen van elhelyezve, ahol leállás nélkül működik. Két lehetőségünk van: vagy többen osztozunk egy ilyen tárhelyen, vagy dedikált szervert bérlünk, ami csak a miénk (VPS). Utóbbi akkor éri meg, ha őrületesen nagy forgalmat bonyolít a weboldalunk. Egy induló vagy átlagos weboldalnál bőségesen elég az osztott tárhely.
Érdemes elkerülni a túl olcsó árajánlatokat, mert ezek gyakran a legrosszabbak is.
Az én esetemben minden a Rackhost rendszerén keresztül van megoldva, ami egy gyors és biztonságos szolgáltató. Itt vállalom az ügyintézést is, így neked ezzel már nem kell foglalkozni.
A weboldal készítés nem csak technikai kütyük halmaza: egy jó weboldal vevőket szerez nekünk az online világból.
Ahogy mondtam, nem elég összerakni az oldalt. Már a tervezés közben a vevő fejével kell gondolkodnunk:
mi fog kelleni neki?
hogyan tálaljuk?
milyen szövegeket írjunk?
hogyan szóljunk hozzá?
A mai napig sok weboldal tulajdonos elköveti azt a hibát, hogy saját magáról beszél az oldalon. Az ő terméke/szolgáltatása van a középpontban. Azonban létezik ennél egy sokkal hatékonyabb út: érdemes inkább a vevőről beszélnünk. Neki kell megírnunk a szövegeket, meg kell őt személyesítenünk a mondanivalónkban. Az a jó, ha a szövegeink olvasása közben magára ismer, és azt mondja: ez kell nekem, mert ez én vagyok! Erre léteznek különböző szövegírási technikák, amiről egy 10.000 szavas cikk sem lenne elég, és azt is érdemes tudni, hogy nem tudunk minden egyes emberhez egyszerre szólni.
Szóval igen: a weboldal készítés ma már ugyanolyan mértékben függ a szövegírástól is, mint a dizájntól, színektől, képektől. A szavak ugyanolyan érzelmeket váltanak ki, mint a vizuális dolgok.
Összegzés
Ha már van weboldalunk, ezeket érdemes tudnia:
reszponzív megjelenés
gyors betöltési sebesség
keresőoptimalizált tartalom
SEO alapú szövegírás
egységes megjelenés
látogató központú kialakítás
kapcsolattartó űrlap
Google Analytics összekötés
Facebook üzleti oldal összekötés
kapcsolattartó űrlap
Ha pedig új oldalban gondolkodsz, ezeket mindenképp érdemes beépíteni. Nálam ezek mindegyikét tartalmazza a weboldal készítés csomag.
Ahhoz, hogy grafikusként a legjobb munkát adjuk ki kezeink közül, szükségünk lesz a megfelelő technológiára. Lehetőleg olyanra, ami képes hozni az ipari standard értékeket legalább minimum szinten. Legyen az grafikai tervezés, videó szerkesztés, 3D vagy CAD tervezés, nyomdai előkészítés, fotó retusálás.
Egy grafikusnak, de akár egy “mezei” tartalomkészítőnek is az egyik legfontosabb eszköze a monitor. Ezen látja viszont legelőször a fejében megálmodott koncepciót.
Hogy a mestermű minden körülmények között ugyanúgy mutasson, nem árt ha a munkára használt monitor színhűsége, kontrasztja, fényereje az elvárt értékekkel beállítva hagyta el a gyártószalagot.
Mit kell még tudnia egy jó grafikus monitornak?
Mivel elsősorban munkaeszköz, bírnia kell a megnövekedett igénybevételt, miközben a lehető legnagyobb felbontáson ketyeg.
Nem mellékesen a csatlakozók számát és típusait is figyelembe kell venni. Nem szabad elmenni a mozgathatóság mellett is: jó ha minél szélesebb szögben lehet elforgatni, billenteni, magasságot állítani.
Milyen eszközön/felületen fog megjelenni a munkánk?
Egy grafikus esetében, aki mondjuk logo-t tervez számítani kell arra, hogy munkája digitális és nyomtatott médiában is szerepelni fog. Digitális esetben például weboldalon, nyomtatott esetben például névjegyen, termékcsomagoláson.
Egy videóvágó munkája már inkább a vásznon és lakossági kijelzőkön fog megjelenni, míg egy tartalomkészítő munkáját a legtöbben mobil eszközeiken fogják megtekinteni.
Ha tisztában vagyunk azzal, melyik a mi piacunk, könnyebb lesz a választás és hatékonyabb a végeredmény. Ugyanis ha nem hollywood-i produkciókhoz fogunk 8k videókat vágni, nem muszáj beruháznunk a legdrágább kijelzőbe.
Színhűség & színskála:
A színskála az emberi szem által azonosítható színspektrumon belüli színtartományt írja le (látható színspektrum). Ezen a látható színspektrumon belül vannak olyan területek, amelyekre a monitor minősíthető, az „sRGB” és az „Adobe RGB” a legnépszerűbbek.
A fenti képből látható, hogy az Adobe RGB nagyobb színspektrumot fed le, mint az sRGB. A mi célunk egy olyan monitor megtalálása a piacon, amely mindkét spektrumon a legnagyobb lefedettséget biztosítja.
A kínálat böngészése közben látni fogod, hogy a legtöbb monitor legalább 90% -os sRGB spektrum lefedettséggel és 70% feletti Adobe RGB spektrum lefedettséggel rendelkezik. Minél magasabb a lefedettségi százalék, annál drágábbak a monitorok. Ezen a ponton érdemes lehet elgondolkodni, mennyire fontos nekünk a színhűség, mivel láthatóan felnyomja az árat.
Panel típusa
A jelenlegi piaci szokások alapján 3 féle panel terjedt el:
TN panel
VA panel
IPS panel
Mindhárom panel egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, íme egy kis útmutatás az eligazodáshoz:
TN panel: elsősorban gamerek használják gyors válaszideje (1-5 ms), frissítési periódusa (100+ Hz) és mérsékelt ára miatt, viszont rossz betekintési szöggel és gyengébb színvisszaadással rendelkezik;
VA panel: átlag felhasználók számára készült, nagyobb válaszidővel (3-5ms) de magas frissítéssel (100+ Hz), jobb színvisszaadással és betekintési szöggel rendelkezik magasabb árért cserébe;
IPS panel: kifejezetten munkára készült, hosszabb válaszidővel (5ms), átlag 75Hz frissítéssel (az ennél magasabbak már a többszázezer ft-os kategória), legjobb betekintési szög és színvisszaadás, és általában ezek a legdrágább monitorok.
Ez alapján elmondható, hogy professzionális felhasználásra (azaz munkára) mindenképpen IPS panel javasolt. Ha pedig nem jelent gondot egy kicsivel nagyobb összeget szánni rá, akár még játékra is alkalmas IPS monitorok közül válogathatunk.
Mindenképpen megéri körültekintően beruházni, mivel a monitorok általában sokkal tovább tartanak, mint maga a PC. Így a monitorunk gond nélkül túlélhet akár 2-3 PC frissítést is.
Fényes vagy matt felület?
Létezik egy aranyszabály: professzionális célokra csak matt felületű monitort érdemes vásárolni. Ennek egyetlen oka van: a tükröződés csökkentése.
Te sem szeretnél azzal a problémával szembesülni, hogy a kintről beszűrődő fény ellehetetleníti a munkát, mert a monitor tükörként veri azt vissza. Nos, pont ezért találták ki a matt felületet, ami a kontrasztot ugyan csökkenti, de sokkal nagyobb segítség, mint a saját tükörképedet nézni a monitoron.
Méret és felbontás
A monitorok mérete általában col-ban (“) van megadva, ami a “vászon” átlójára vonatkozik. Emellett szükség van még egy arányszámra is, hogy megtudjuk, milyen széles és magas az adott monitor.
Példa: egy 27 colos, 4:3 képarányú monitor sokkal magasabb és keskenyebb, mint egy 27 colos, 16:9 -es monitor.
Manapság a leggyakoribb a 16: 9 vagy 16:10 képarány, ezalól kivételt képeznek az ultraszéles monitorok, melyek 21:9 vagy szélesebb képaránnyal rendelkeznek.
A professzionális munkához legnépszerűbb monitorok 24” vagy 27”méretűek, 16:9 -es képaránnyal.
Számos oka van annak, hogy a szélesvásznú monitorok olyan népszerűek lettek:
mozivászonra hajazó kinézet
jobban illeszkedik a szemünk látóteréhez
sok képalkotás készül szélesvásznú formátumban a táj vízszintes kiterjedése miatt
Minél nagyobb monitort választunk, annál nagyobb felbontással illik kalkulálni. Hiába veszünk tehát egy 34” méretű monitort, ha csak HD minőségű anyagot fogunk rajta szerkeszteni. Ennek az az oka, hogy a monitor panelje egy bizonyos számú pixellel rendelkezik. Minél nagyobb területen oszlanak el ezek a pixelek, annál gyérebb felbontást fogunk tapasztalni a számítógép előtt ülve.
Íme néhány mutató arra vonatkozóan, hogy melyik mérethez mekkora felbontás ajánlott:
24” méret esetén legalább Full HD (1920 x 1080 px)
32” méret esetén legalább WQHD (2560 x1440 px)
4K esetén legalább 3840 x 2160 px
A méret – felbontás szabálya visszafelé is igaz: hiába van 4K felbontású monitorunk, ha a panel mérete csak 23”. Egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező monitor képe ugyan tűéles lesz, de a betűk, ikonok és úgy általában véve minden sokkal kisebb méretű lesz rajta. Ez azt fogja eredményezni, hogy többször kell közelebb hajolnunk, szemünk hamarabb elfárad.
Frissítés (60hz, 120hz, 144hz+)
Minél magasabb a monitor frissítési gyakorisága, annál több egyedi kép jelenik meg másodpercenként.
A magas számú frissítés nagyon jól jön bizonyos játékoknál, de nem hiszem, hogy túl nagy jelentősége lenne professzionális felhasználás esetén.
Photoshop-hoz vagy 3D munkához biztosan nem fog kelleni 60hz-nél magasabb frissítésű monitor, mivel állóképeken dolgozunk. A legtöbb film is 25-30 képkocka/másodperc (fps) sebességen pörög.
Hajlított vagy síkképernyős?
A 16:9-es szabványos síkképernyős monitorokon kívül ultra széles és ívelt monitorok is léteznek. Melyiken könnyebb dolgozni?
Munka szempontjából még mindíg praktikusabb 2 monitort használni egymás mellett, mert így a szoftver ablakban elég egy dupla kattintás, és máris kiraktuk teljes képernyőre az ablakot.
Míg egy ultrawide monitoron nekünk kell az egérrel igazgatni 2 különböző szoftver szélességét. Egyedül videóvágásnál jöhet jól a nagy szélesség, ugyanis ilyenkor többet látunk az amúgy is hosszú idővonalból.
Az ultrawide monitorok esetében problémába ütközhetünk, ha egy gyenge videókártyáról “kapja a nyálat”, ugyanis játékok vagy nagy felbontású tartalmak fogyasztásakor akadozás merülhet fel.
Monitor kalibrálás
A jó monitor mégjobb, ha megfelelően van kalibrálva.
Így biztosíthatjuk, hogy a színek és a fényerő olyan értékekre legyen beállítva, melyen a kész anyagunk ugyanúgy néz majd ki a legkülönbözőbb felületeken és kijelzőkön.
Sok monitorhoz kalibrált előbeállítások tartoznak, de nem minden monitort gyártanak pontosan ugyanúgy, és időről időre eltérőek lehetnek. A monitor kalibrálásának nagyszerű módja a monitorkalibráló eszköz.
Összegzés
A kreatív és vizuálisan igényes munkavégzéshez legjobb monitornak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:
panel típusa: IPS panel
felületkezelés: Matt
színpontosság: Az Adobe RGB és az sRGB a lehető legmagasabbnak kell lennie
színmélység: 8-10 bit (vagy több, ha ki tudod használni)
Méret: legalább 24” + Full-HD felbontás (minél nagyobb a monitor, annál nagyobbnak kell lennie a felbontásnak)
Kontraszt: statikus kontrasztarány legalább 500:1, jobb 1000:1 (nem dinamikus kontraszt!)
Fényerő: A munkakörnyezet fényerejétől függ, de a jó specifikációk 300 – 350 cd között vannak
A szabadúszó grafikusok vagy hasonló szolgáltatást végző vállalkozók gyakran kapnak a fejükhöz, amikor egy olyan kényelmetlen pontról esik szó, mint a szerződés.
Természetesen ahogy egyik szakmára, így erre sem lehet ráhúzni egy sablont, ami az összes grafikusnak megfelel. Ahány projekt, annyi féle kritérium befolyásolhatja a szerződés tartalmát.
De mégis mihez nyúljon az ember, ha hirtelen jól jönne egy ilyen minta? Amit bárki bármikor le tud rántani a netről, és átolvasás után saját kedvére igazítja?
Egy ilyen szerződés-mintát állítottam össze én is, amit erről a linkről tudsz letölteni.
Használd nyugodtan, de előtte figyelmesen olvasd át, és alakítsd a saját igényeidnek megfelelően.
Szerződő felek
A szerződő felek nevét és adatait mindenképp az első pontnak kell tartalmaznia. Szerződő fél lehet magán vagy jogi személy (cég) is. A szerződő felek adatait kell majd használni a későbbiekben számlázáskor is, és erre mindig figyelni kell.
Szolgáltatás tárgya
Itt kell megadni az üzlet alapját képező szolgáltatások / termékek neveit, mennyiségeit, időtartamát, stb.
Kötelességek
Mind a vállalkozó és mind a megrendelő részéről. Itt kell fixálni az esetleges vállalási feltételeket, határidőket, egyéb befolyásoló tényezőket. Szolgáltatóként például érdemes lehet külön kitérni arra, hogy mire vállalsz és mire nem vállalsz felelősséget.
Vállalási díj, fizetés
Itt lehet elszórni az olyan nem mellékes információkat, mint pl. előleg és végtörlesztés módja, üteme, határideje.
Átadás-átvétel
A kész szolgáltatás, azaz a késztermék átadásának feltételei. Általában itt kell részletezni, hogy mikor és milyen módon tekinthető teljesítettnek a megrendelt szolgáltatás.
Vis maior
Ősi latin kifejezés, jelentése “nagyobb erő”. Annyi a lényeg, hogy a felek megegyeznek egymással, ha bármelyiküket saját felelősségükön kívüli elháríthatatlan esemény sújtja, megszűnhet a jogviszony. (Példa: ha elvisz egy UFO és ezt bizonyítani tudod, nem kell betartani a vállalt határidőt. Ellenpélda: teljesíted a szolgáltatást, majd a megrendelőd bejelenti, hogy elvitték az UFO-k és nem tud fizetni. Na az nem számít vis maior-nak).
Ezt a pontot nagyon előnyös lehet bevenni egy szerződésbe, nagyfokú körültekintésre utal, azonban érdemes egy jogilag részletesebb cikket is elolvasni a témában. Például ezt.
Irányadó jogok
Itt egyeztek meg abban, hogy ha például bármelyik fél hibájából adóan csúszni fog egy határidő, nem a bíróság lesz az első helyszín ahol ezt tisztázni kívánjátok.
Persze odáig is el lehet jutni, és ezt nem árt foganatosítani egy ilyen ponttal a szerződésben.
Szerződés érvényessége
Ennél a pontnál van kifejtve, hogy a felek aláírásával elkezdődik a buli, életbe lép a szerződés. Azt is itt kell tisztázni, hogy mikortól vagy milyen feltételek mellett szűnik meg a szent kötelék.
Keltezés, aláírás, tanúk
Ide kerül a szerződés megkötésének helye és időpontja, szerződő felek aláírása, esetleges további aláírások (pl. ügyvéd, tanú, közjegyző)
Végezetül
Jó, ha tudod, hogy szerződés létrejöhet szóban is, illetve abban az esetben is, amikor nincsen előre megírt szerződés. Tehát minden olyan dokumentum bizonyító erejűnek számít, ami a köztetek létrejött biznisz folyamatát igazolja (pl. e-mail váltás).
A szerződéseket mindkét félnek figyelmesen át kell olvasnia, és mindig javasolt a saját igényeiknek megfelelően módosítani a tartalmát, hogy mindenki boldog legyen, és elkerüljétek a jogi vitákat.
A kínálat hatalmas. Minden bokorban számítógépet, okos eszközt lehet már kapni. Azonban ha munkára kell a gép, muszáj átgondolni mit vásárolunk be, ugyanis minél specifikusabb területen kívánjuk használni a kiszemelt masinát, annál nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő felszereltségre.
Én anno elkövettem azt a hibát, hogy megvettem egy Lenovo Yoga 720 notebookot. Azért, mert fullos érintőkijelzője van, viszonylag erős a hardware, fémház borítás, szolid, vékony design.
Később realizáltam azt a tényt, hogy csatlakozók terén elég gyenge a kínálat: se egy HDMI, se egy kártyaolvasó. Tehát külön be kellett szereznem egy speckó USB C-s adaptert erre a célra. Ja és a gyönyörű fémház borítást sikerült az első héten végigkarcolni egy Coronita kupakjával, ami mellette volt a táskában hazafelé. Erről ennyit.
Na de mit javasolnék annak, aki grafikai vagy más kreatív feladatok elvégzésére keres megfelelő laptopot?
Először is szeretném kizárni az ilyenkor általában felmerülő asztali gép kontra notebook vitát. Az asztali gépek minden esetben alkalmasabbak a fent említett munkákra, viszont a vonaton ülve nehezen fogjuk kicsapni az ölünkbe, hogy megvágjuk a délután készült videót.
A hordozható gépek hátránya ugyanakkor pont ebből fakad: mobilitásuk miatt gyengébb alkatrészekkel vannak szerelve, hogy az amúgy is icipici felületükön minél kevesebb hőt termeljenek. Ráadásul van egy nagy akksi is, ami a “gépház” jelentős részét kapásból befoglalja.
Térjünk a lényegre
A nemzetközi szinten is elég híres Creative Bloq felmérése szerint az alábbiakban alakul a 2021-es rangsor dizájner notebookok terén:
01. MacBook Pro 16 (2019)
02. MacBook Pro 13 (M1, 2020)
Dell XPS 15 (2020)
Acer Concept D7
MacBook Air (M1 2020)
Ez egy nagy átlag, amit Magyar szemmel nem muszáj készpénznek venni. De az tény, hogy a felsorolt gépekkel biztosan nem lövünk mellé, max a pénztárcánk lesz helykihasználtság szempontjából optimálisabb.
Mivel a magyar közönség inkább Windows-os gépeket használ, így most többnyire ezekről lesz szó (és én sem vagyok Mac-es). Most pedig elérkeztünk az első fontos kérdéshez:
Intel vagy AMD?
Ma már nem kérdés, hogy például az Adobe szoftverei az AMD platformokon jobban teljesítenek a különböző benchmark tesztek alapján. Az AMD platform azt jelenti, hogy a számítógép egy AMD processzor köré épül, ami a legfontosabb alkatrész. Ő dolgozik amikor színt állítasz, vonalat rajzolsz, vonalvastagságot állítasz, menüt nyitsz, szöveget gépelsz.
Egy ilyen CPU úgynevezett magokból tevődik össze. Grafikus szoftverek kiszolgálására az a CPU a legalkalmasabb, amelyik minél kevesebb maggal rendelkezik minél magasabb órajellel. Tehát például egy 4 magos 5gHz-es CPU jobban fog teljesíteni videóvágáskor, mint egy 32 magos 2 gHz-es processzor.
Így az első fontos szempont, ami alapján notebookot válassz: a CPU (processzor).
Íme a 3 legkeresettebb:
Intel i9 10900k, 10 mag
AMD Ryzen 9 5900X, 12 mag
AMD Ryzen 5 5600X, 6 mag
Azt Neked kell tudnod, hogy milyen munkákra fogod használni a gépet: ha “csak” egy kis Photoshop, Illustrator, InDesign lesz terítéken, akkor bőven elegendő lesz egy Intel i5, vagy AMD Ryzen 5.
Ha komolyabb területekre tévednél, mint például 3D, animáció, videószerkesztés, akkor már illik bevásárolni az erősebbekből: Intel i7 vagy i9, AMD Ryzen 7 vagy Ryzen 9.
GPU (videokártya)
Habár egy logo tervezés Illustratorban, vagy egy mockup összerakása Photoshopban nem a videokártya erőforrását fogja legelőször megkajálni, nem árt ha a kiszemelt laptop rendelkezik MINIMUM egy nVidia GTX1070-el. Ha pénztárcánk engedi, nyugodtan mehetünk az RTX kategória felé, azon belül is jó választás lehet az RTX 2060 ami még nincs teljesen agyament módon túlárazva, viszont baromi erős.
Ha inkább az AMD felé húzna szívünk (vagy pénztárcánk) vegyük figyelembe, hogy például egy videó renderelésekor nagyobb segítség lesz az nVidia, a CUDA core miatt.
RAM (memória)
Szintén nagyon fontos eleme a munkaállomásunknak, mivel itt tárolódnak a CPU folyékony működéséhez elengedhetetlen adatok. Egy szó, mint száz: ha azt szeretnéd, hogy a procid szépen duruzsoljon, támogasd meg elegendő memóriával.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A válaszhoz nézzünk meg egy screenshot-ot, ami a mostani feladatkezelőmet mutatja. A listában jól látszik, hogy többek között 4 Adobe program és egy Chrome van megnyitva, amik már önmagukban bezabálnak 6-7 GB memóriát. Gondolj bele mi történne, ha ezt egy 4 GB RAM-mal szerelt gépen szeretném megcsinálni…
Megsúgom: már a screenshotot sem tudtam volna megcsinálni anélkül, hogy megőszüljek.
Ez alapján elvárható, hogy ha megbízhatóan és fagyás nélkül szeretnénk dolgozni, akkor legalább 16 GB memóriával rendelkezzen a gép. Ha pedig megtehetjük, a 32gb már a mennyország lesz.
SSD, HDD (azaz tárhely)
Régebben csak az úgynevezett HDD merevlemezek voltak elérhetőek oszt’ kész. Abból bevásárolt az ember egy 2 TB-osat, és vígan elvolt élete végéig.
Manapság azonban a HDD-k visszaszorultak, és már inkább csak a nem használt, archív, “később még szükség lehet rá” adatokat tároljuk ilyeneken. Ennek az az egyszerű oka, hogy nagyon olcsók, viszont hihetetlen mennyiségű kapacitással rendelkeznek. Hátrányuk, hogy iszonyat lassúk az újabb SSD tárolókhoz képest.
Mindenképp érdemes tehát olyan gépet választani, amit az újabb SSD-vel szereltek föl, azon belül is a legfrissebb az M.2 (NVMe). A legújabb M.2 SSD-k akár ötször gyorsabbak a korábbi SATA SSD-nél, az oldschool HDD-nél pedig akár 20x gyorsabbak.
Akkor milyen gépet vegyek főnök?
A fentiek figyelembevételével íme néhány példa, amit jó szívvel tudok ajánlani. Érdemes körbenézni a használt piacon is, sok üzlet forgalmaz akár 6 hónap garanciával használt notebookokat. A külföldi rendelés csábító lehet az olcsóbb ár miatt, viszont ha garanciás problémánk adódik, egy tortúra lesz megoldani.
Általánosságban elmondható, hogy a különböző gyártók “gamer” konfigurációi elég erősek grafikázáshoz is, tehát bármelyik márkát nézzük, pillantsunk rá az ilyen jelzővel ellátott modellekre. Sőt: gamer laptopok esetében akksi és hűtés terén is magabiztosabbak lehetünk.
A sok gyártó közül a DELL-nél a legerősebb az üzleti piacra szánt notebookok állománya, nem véletlenül látjuk sok programozónál ezt a márkát. Őt követi a Lenovo, azon belül is a ThinkPad széria. Ha ezekből a márkákból választunk, biztosan nem fogunk mellé.
Jöjjön akkor a lista, felsőtől a középkategóriáig (a teljesség igénye nélkül):
Ez a kis technikai kitekintő iránymutatásként szolgál, melyet mindenki saját igénye szerint módosíthat fölfelé vagy lefelé. Összességében elmondható, hogy ha az itt felsorolt gépek és értékek szintjét nem visszük számottevően lejjebb, akkor egy igazán kényelmesen használható eszközre tehetünk szert, ami akár évekig segítheti munkánkat.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy egy válság nem tényeken, hanem híreken alapszik. Tehát kell sok rossz hír, és sok ember aki azt elhiszi. A 2012-es világválság híréből például azért nem alakult ki tényleges válság, mert az emberek egész egyszerűen kiröhögték, nem hitték el. Hozhat bárki bármilyen statisztikát, a pánik annyira alakul ki, amennyire elhiszik.
Érdekes példa továbbá, hogy a média soha nem beszél a nyertesekről. Klasszikus eset, mikor zuhan a tőzsde, a hírekben fixen csak annyit lehet hallani: “zuhan a tőzsde, mindenki elad”. Holott ez így nem igaz, mert ha belegondolunk minden eladáshoz egy vétel is tartozik. Mégsem arról fogunk hallani, hogy hány sikeres vétel történt, hanem , hogy rosszaság van, pánik van, félelem van.
A 2020-2021 es Covid helyzet miatt kialakuló válsághoz talán az 1973-as olajválság hasonlít leginkább. Mert az, hogy valami üzletileg borul, arra fel lehet készülni. De egy tőlünk független, nevezzük “természeti csapásra” már kevésbé. Ugyanakkor azt is lehet mondani, hogy válság mindig volt és lesz is még bőven, méghozzá visszatérő ciklusokban.
De mit nevezünk válságnak? Gazdasági tekintetben nevezhetjük válságnak azt, amikor egy húzóágazat, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó iparágak mennek csődbe.
A 2020-2021-es Covid miatt kialakult helyzet gyakorlatilag ennek a klasszikus példája: bebukott a turizmus, állnak a szállodák, az éttermek, kávézók, nincsenek koncertek, és ebből adódóan padlón van az összes olyan vállalkozás, akik ezen ágazatok kiszolgálásából termelték meg a bevételüket.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Zárd ki a híreket! Pánikolni a lehető legrosszabb dolog, és a hírek leginkább a pánikkeltésre jók. Helyette sokkal okosabb lépés: határozd meg a helyzeted! Mérd fel higgadt fejjel a körülményeket, és határozd meg, hogy piacilag hol állsz most. Ugyanis minden válságnak vannak nyertesei és vannak vesztesei. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy minden válság magában hordozza a fejlődés lehetőségét.
Nagyon fontos tehát, hogy ne a hírekre, ne a sz_rkavarásra hallgassunk, hanem objektíven tudjuk felmérni a helyzetünket.
Csődmérce
Mondjuk ki: amikor egy vállalkozó egója nagyobb, mint az optimális helyzetértékelése, akkor nagy valószínűséggel nem a helyes döntést fogja meghozni. Hogy könnyítsünk a helyzeten, tegyük fel, hogy létezik egy képzeletbeli skála, mely 3 részre oszlik. A pénzügyi tartalékod és piaci helyzeted (amivel foglalkozol, azt a területet a válság mennyire érinti) alapján próbáld meg belőni, melyik harmadba tartozhatsz:
első harmad: nincs pénzügyi tartalék és nulla vagy nagyon kevés a bevétel
középső harmad: van pár havi tartalék, és/vagy csöpög némi bevétel
felső harmad: több éves tartalék van, és/vagy magabiztos a bevétel
Ha az első harmadba tartozol, a legjobb lehetőség az lehet, hogy zárod a vállalkozást és megnézed, hogyan tudsz megújulni.
Ha a középsőbe, akkor nézd meg, hogyan tudsz okoskodni, átcsoportosítani dolgokat úgy, hogy tovább tudd vinni a céged. Napi szintű gondolkodásra kell átállni, és csak azt nézni, hogy ma mennyi pénzt tudok termelni? Kik azok a munkatársak akikre valóban szükség van ma, és kit kell elengedni? A fennmaradó legjobb embereiddel is érdemes lehet jutalékos rendszerben elszámolni, buzdítva őket is a hatékonyabb munkavégzésre.
Ha pedig a felső harmadban foglalsz helyet, akkor padlógáz. Élhetsz esetleg a gyengébb cégek felvásárlásának lehetőségével. Fontos lehet még a hírnév / márka erőssége is, ugyanis a válság végén, nyitáskor az emberek az ismertebb, erősebb brandek felé fognak húzni, megbízható helyekről fognak vásárolni.
Ego vs. alázat
Nagyon sok vállalkozó panaszkodik, hogy most azért nem megy jól, mert válság van. De amikor nem volt válság, és dőlt a lé, akkor persze mi vagyunk a királyok.
Az ilyen típusú vállalkozók egy dolgot felejtenek el: nem azért ment jól az elmúlt 6-8 évben, mert királyak voltunk, hanem azért, mert bőség volt. Sokan még most is elkövetik azt a hibát, hogy a válság ellenére még mindig a bőség gondolkodásmódja szerint cselekszenek. Tehát ez megint kicsit az Ego játéka, amit tudnunk kell felismerni, legyőzni és helyettesíteni egy kis alázattal.
Elengedés
Nyilván a legjobban azok küszködnek most, akik az elmúlt években szívüket-lelküket beletették vállalkozásuk fejlesztésébe. Akár még egy érzelmi viszony is köthet a vállalkozáshoz, amit így sokkal nehezebb elengedni (ha el kell engedni). Azonban érdemes azt átgondolni, hogy Te vagy a vállalkozásért, vagy fordítva?
A vállalkozás jó esetben egy pénztermelő gép. Ha számodra nem az, hanem inkább egy eszköz a saját kiteljesedésedre, akkor az nem vállalkozás. Azért vállalkozunk, hogy pénzt vegyünk ki belőle a nap végén. Ha ez a feltétel nem valósul meg, akkor váltani kell egy olyanra, ami a pénzt hozza, vagy keresni egy olyan céget, ahol alkalmazottként tudsz hódolni a hobbidnak miközben fizetnek is érte.
Emberek vagyunk, és nem a vállalkozás van fölöttünk. A vállalkozás csak egy eszköz, hogy megteremtsük a magunk számára elképzelt anyagi jólétet. Érdemes tehát azon elgondolkodni, hogy ha Te például azért hoztál létre egy egészséges vegán terméket, hogy szebbé tedd a világot, de a világ most nem kér belőle, akkor tudd nagyon gyorsan elengedni. Ray Croc például foggal körömmel ragaszkodott a turmixgép-bizniszéhez, mielőtt ellopta megalapította a McDonald’s-ot.
Útravaló
Az első és legfontosabb: nyereséget kell termelni, méghozzá napi, maximum havi szinten. Nincs álmodozás, nincs új termék bevezetés, csak rövidtávú nyereségképzés. Mindenféle több lábon állást meg kell szüntetni, és az energiákat egyetlen fő tevékenységre kell csoportosítani.
Ha ez rendben van, következő lépésben padlógázzal lehet nyomatni a marketinget. Jogosan merülhet fel: “hé haver, szűkül a piac”. Igen, de szűkül a konkurencia is. Ezért most érdemes megragadni az alkalmat, hogy a kisebbek naggyá váljanak.
Ha ez is rendben, akkor figyelni kell a jó munkatársak / alkalmazottak felkutatására / megtartására. Mostanra nagyon sok ember vagy csődbe ment, vagy nem találja a helyét, rossz a munkahelye, stb.
Tehát nyereséget termelni, ebből a nyereségből marketingre költeni, illetve jó alkalmazottakra költeni – és ezzel a kombóval még több nyereséget elérni. Aki ezen hármas kombinációját egy folyamatos rotációban tudja tartani, az a válság végére egy megerősödött grizzly medveként törhet majd a csúcsra. Hajrá, nyomjuk!
A cikk egy Kulcsár Tiborral készült interjú gondolatai alapján jött létre.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
