Barion Pixel

Nagyon fontos megemlíteni, hogy egy válság nem tényeken, hanem híreken alapszik. Tehát kell sok rossz hír, és sok ember aki azt elhiszi. A 2012-es világválság híréből például azért nem alakult ki tényleges válság, mert az emberek egész egyszerűen kiröhögték, nem hitték el. Hozhat bárki bármilyen statisztikát, a pánik annyira alakul ki, amennyire elhiszik. 

Érdekes példa továbbá, hogy a média soha nem beszél a nyertesekről. Klasszikus eset, mikor zuhan a tőzsde, a hírekben fixen csak annyit lehet hallani: “zuhan a tőzsde, mindenki elad”. Holott ez így nem igaz, mert ha belegondolunk minden eladáshoz egy vétel is tartozik. Mégsem arról fogunk hallani, hogy hány sikeres vétel történt, hanem , hogy rosszaság van, pánik van, félelem van.

A 2020-2021 es Covid helyzet miatt kialakuló válsághoz talán az 1973-as olajválság hasonlít leginkább. Mert az, hogy valami üzletileg borul, arra fel lehet készülni. De egy tőlünk független, nevezzük “természeti csapásra” már kevésbé. Ugyanakkor azt is lehet mondani, hogy válság mindig volt és lesz is még bőven, méghozzá visszatérő ciklusokban. 

De mit nevezünk válságnak?
Gazdasági tekintetben nevezhetjük válságnak azt, amikor egy húzóágazat, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó iparágak mennek csődbe.

A 2020-2021-es Covid miatt kialakult helyzet gyakorlatilag ennek a klasszikus példája: bebukott a turizmus, állnak a szállodák, az éttermek, kávézók, nincsenek koncertek, és ebből adódóan padlón van az összes olyan vállalkozás, akik ezen ágazatok kiszolgálásából termelték meg a bevételüket.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Zárd ki a híreket!
Pánikolni a lehető legrosszabb dolog, és a hírek leginkább a pánikkeltésre jók. Helyette sokkal okosabb lépés: határozd meg a helyzeted! Mérd fel higgadt fejjel a körülményeket, és határozd meg, hogy piacilag hol állsz most. Ugyanis minden válságnak vannak nyertesei és vannak vesztesei. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy minden válság magában hordozza a fejlődés lehetőségét.

Nagyon fontos tehát, hogy ne a hírekre, ne a sz_rkavarásra hallgassunk, hanem objektíven tudjuk felmérni a helyzetünket.

Csődmérce

Mondjuk ki: amikor egy vállalkozó egója nagyobb, mint az optimális helyzetértékelése, akkor nagy valószínűséggel nem a helyes döntést fogja meghozni. Hogy könnyítsünk a helyzeten, tegyük fel, hogy létezik egy képzeletbeli skála, mely 3 részre oszlik. A pénzügyi tartalékod és piaci helyzeted (amivel foglalkozol, azt a területet a válság mennyire érinti) alapján próbáld meg belőni, melyik harmadba tartozhatsz:

  • első harmad: nincs pénzügyi tartalék és nulla vagy nagyon kevés a bevétel
  • középső harmad: van pár havi tartalék, és/vagy csöpög némi bevétel
  • felső harmad: több éves tartalék van, és/vagy magabiztos a bevétel

Ha az első harmadba tartozol, a legjobb lehetőség az lehet, hogy zárod a vállalkozást és megnézed, hogyan tudsz megújulni. 

Ha a középsőbe, akkor nézd meg, hogyan tudsz okoskodni, átcsoportosítani dolgokat úgy, hogy tovább tudd vinni a céged. Napi szintű gondolkodásra kell átállni, és csak azt nézni, hogy ma mennyi pénzt tudok termelni? Kik azok a munkatársak akikre valóban szükség van ma, és kit kell elengedni? A fennmaradó legjobb embereiddel is érdemes lehet jutalékos rendszerben elszámolni, buzdítva őket is a hatékonyabb munkavégzésre. 

Ha pedig a felső harmadban foglalsz helyet, akkor padlógáz. Élhetsz esetleg a gyengébb cégek felvásárlásának lehetőségével. Fontos lehet még a hírnév / márka erőssége is, ugyanis a válság végén, nyitáskor az emberek az ismertebb, erősebb brandek felé fognak húzni, megbízható helyekről fognak vásárolni.

Ego vs. alázat

Nagyon sok vállalkozó panaszkodik, hogy most azért nem megy jól, mert válság van. De amikor nem volt válság, és dőlt a lé, akkor persze mi vagyunk a királyok.

Az ilyen típusú vállalkozók egy dolgot felejtenek el: nem azért ment jól az elmúlt 6-8 évben, mert királyak voltunk, hanem azért, mert bőség volt. Sokan még most is elkövetik azt a hibát, hogy a válság ellenére még mindig a bőség gondolkodásmódja szerint cselekszenek. Tehát ez megint kicsit az Ego játéka, amit tudnunk kell felismerni, legyőzni és helyettesíteni egy kis alázattal.

Elengedés

Nyilván a legjobban azok küszködnek most, akik az elmúlt években szívüket-lelküket beletették vállalkozásuk fejlesztésébe. Akár még egy érzelmi viszony is köthet a vállalkozáshoz, amit így sokkal nehezebb elengedni (ha el kell engedni). Azonban érdemes azt átgondolni, hogy Te vagy a vállalkozásért, vagy fordítva

A vállalkozás jó esetben egy pénztermelő gép. Ha számodra nem az, hanem inkább egy eszköz a saját kiteljesedésedre, akkor az nem vállalkozás. Azért vállalkozunk, hogy pénzt vegyünk ki belőle a nap végén. Ha ez a feltétel nem valósul meg, akkor váltani kell egy olyanra, ami a pénzt hozza, vagy keresni egy olyan céget, ahol alkalmazottként tudsz hódolni a hobbidnak miközben fizetnek is érte. 

Emberek vagyunk, és nem a vállalkozás van fölöttünk. A vállalkozás csak egy eszköz, hogy megteremtsük a magunk számára elképzelt anyagi jólétet. Érdemes tehát azon elgondolkodni, hogy ha Te például azért hoztál létre egy egészséges vegán terméket, hogy szebbé tedd a világot, de a világ most nem kér belőle, akkor tudd nagyon gyorsan elengedni. Ray Croc például foggal körömmel ragaszkodott a turmixgép-bizniszéhez, mielőtt ellopta megalapította a McDonald’s-ot.

Útravaló

Az első és legfontosabb: nyereséget kell termelni, méghozzá napi, maximum havi szinten. Nincs álmodozás, nincs új termék bevezetés, csak rövidtávú nyereségképzés. Mindenféle több lábon állást meg kell szüntetni, és az energiákat egyetlen fő tevékenységre kell csoportosítani. 

Ha ez rendben van, következő lépésben padlógázzal lehet nyomatni a marketinget. Jogosan merülhet fel:  “hé haver, szűkül a piac”. Igen, de szűkül a konkurencia is. Ezért most érdemes megragadni az alkalmat, hogy a kisebbek naggyá váljanak. 

Ha ez is rendben, akkor figyelni kell a jó munkatársak / alkalmazottak felkutatására / megtartására. Mostanra nagyon sok ember vagy csődbe ment, vagy nem találja a helyét, rossz a munkahelye, stb.

Tehát nyereséget termelni, ebből a nyereségből marketingre költeni, illetve jó alkalmazottakra költeni – és ezzel a kombóval még több nyereséget elérni. Aki ezen hármas kombinációját egy folyamatos rotációban tudja tartani, az a válság végére egy megerősödött grizzly medveként törhet majd a csúcsra. Hajrá, nyomjuk!

A cikk egy Kulcsár Tiborral készült interjú gondolatai alapján jött létre.