Ahhoz, hogy grafikusként a legjobb munkát adjuk ki kezeink közül, szükségünk lesz a megfelelő technológiára. Lehetőleg olyanra, ami képes hozni az ipari standard értékeket legalább minimum szinten. Legyen az grafikai tervezés, videó szerkesztés, 3D vagy CAD tervezés, nyomdai előkészítés, fotó retusálás.
Egy grafikusnak, de akár egy “mezei” tartalomkészítőnek is az egyik legfontosabb eszköze a monitor. Ezen látja viszont legelőször a fejében megálmodott koncepciót.
Hogy a mestermű minden körülmények között ugyanúgy mutasson, nem árt ha a munkára használt monitor színhűsége, kontrasztja, fényereje az elvárt értékekkel beállítva hagyta el a gyártószalagot.
Mit kell még tudnia egy jó grafikus monitornak?
Mivel elsősorban munkaeszköz, bírnia kell a megnövekedett igénybevételt, miközben a lehető legnagyobb felbontáson ketyeg.
Nem mellékesen a csatlakozók számát és típusait is figyelembe kell venni. Nem szabad elmenni a mozgathatóság mellett is: jó ha minél szélesebb szögben lehet elforgatni, billenteni, magasságot állítani.
Milyen eszközön/felületen fog megjelenni a munkánk?
Egy grafikus esetében, aki mondjuk logo-t tervez számítani kell arra, hogy munkája digitális és nyomtatott médiában is szerepelni fog. Digitális esetben például weboldalon, nyomtatott esetben például névjegyen, termékcsomagoláson.
Egy videóvágó munkája már inkább a vásznon és lakossági kijelzőkön fog megjelenni, míg egy tartalomkészítő munkáját a legtöbben mobil eszközeiken fogják megtekinteni.
Ha tisztában vagyunk azzal, melyik a mi piacunk, könnyebb lesz a választás és hatékonyabb a végeredmény. Ugyanis ha nem hollywood-i produkciókhoz fogunk 8k videókat vágni, nem muszáj beruháznunk a legdrágább kijelzőbe.
Színhűség & színskála:
A színskála az emberi szem által azonosítható színspektrumon belüli színtartományt írja le (látható színspektrum). Ezen a látható színspektrumon belül vannak olyan területek, amelyekre a monitor minősíthető, az „sRGB” és az „Adobe RGB” a legnépszerűbbek.
A fenti képből látható, hogy az Adobe RGB nagyobb színspektrumot fed le, mint az sRGB. A mi célunk egy olyan monitor megtalálása a piacon, amely mindkét spektrumon a legnagyobb lefedettséget biztosítja.
A kínálat böngészése közben látni fogod, hogy a legtöbb monitor legalább 90% -os sRGB spektrum lefedettséggel és 70% feletti Adobe RGB spektrum lefedettséggel rendelkezik. Minél magasabb a lefedettségi százalék, annál drágábbak a monitorok. Ezen a ponton érdemes lehet elgondolkodni, mennyire fontos nekünk a színhűség, mivel láthatóan felnyomja az árat.
Panel típusa
A jelenlegi piaci szokások alapján 3 féle panel terjedt el:
TN panel
VA panel
IPS panel
Mindhárom panel egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, íme egy kis útmutatás az eligazodáshoz:
TN panel: elsősorban gamerek használják gyors válaszideje (1-5 ms), frissítési periódusa (100+ Hz) és mérsékelt ára miatt, viszont rossz betekintési szöggel és gyengébb színvisszaadással rendelkezik;
VA panel: átlag felhasználók számára készült, nagyobb válaszidővel (3-5ms) de magas frissítéssel (100+ Hz), jobb színvisszaadással és betekintési szöggel rendelkezik magasabb árért cserébe;
IPS panel: kifejezetten munkára készült, hosszabb válaszidővel (5ms), átlag 75Hz frissítéssel (az ennél magasabbak már a többszázezer ft-os kategória), legjobb betekintési szög és színvisszaadás, és általában ezek a legdrágább monitorok.
Ez alapján elmondható, hogy professzionális felhasználásra (azaz munkára) mindenképpen IPS panel javasolt. Ha pedig nem jelent gondot egy kicsivel nagyobb összeget szánni rá, akár még játékra is alkalmas IPS monitorok közül válogathatunk.
Mindenképpen megéri körültekintően beruházni, mivel a monitorok általában sokkal tovább tartanak, mint maga a PC. Így a monitorunk gond nélkül túlélhet akár 2-3 PC frissítést is.
Fényes vagy matt felület?
Létezik egy aranyszabály: professzionális célokra csak matt felületű monitort érdemes vásárolni. Ennek egyetlen oka van: a tükröződés csökkentése.
Te sem szeretnél azzal a problémával szembesülni, hogy a kintről beszűrődő fény ellehetetleníti a munkát, mert a monitor tükörként veri azt vissza. Nos, pont ezért találták ki a matt felületet, ami a kontrasztot ugyan csökkenti, de sokkal nagyobb segítség, mint a saját tükörképedet nézni a monitoron.
Méret és felbontás
A monitorok mérete általában col-ban (“) van megadva, ami a “vászon” átlójára vonatkozik. Emellett szükség van még egy arányszámra is, hogy megtudjuk, milyen széles és magas az adott monitor.
Példa: egy 27 colos, 4:3 képarányú monitor sokkal magasabb és keskenyebb, mint egy 27 colos, 16:9 -es monitor.
Manapság a leggyakoribb a 16: 9 vagy 16:10 képarány, ezalól kivételt képeznek az ultraszéles monitorok, melyek 21:9 vagy szélesebb képaránnyal rendelkeznek.
A professzionális munkához legnépszerűbb monitorok 24” vagy 27”méretűek, 16:9 -es képaránnyal.
Számos oka van annak, hogy a szélesvásznú monitorok olyan népszerűek lettek:
mozivászonra hajazó kinézet
jobban illeszkedik a szemünk látóteréhez
sok képalkotás készül szélesvásznú formátumban a táj vízszintes kiterjedése miatt
Minél nagyobb monitort választunk, annál nagyobb felbontással illik kalkulálni. Hiába veszünk tehát egy 34” méretű monitort, ha csak HD minőségű anyagot fogunk rajta szerkeszteni. Ennek az az oka, hogy a monitor panelje egy bizonyos számú pixellel rendelkezik. Minél nagyobb területen oszlanak el ezek a pixelek, annál gyérebb felbontást fogunk tapasztalni a számítógép előtt ülve.
Íme néhány mutató arra vonatkozóan, hogy melyik mérethez mekkora felbontás ajánlott:
24” méret esetén legalább Full HD (1920 x 1080 px)
32” méret esetén legalább WQHD (2560 x1440 px)
4K esetén legalább 3840 x 2160 px
A méret – felbontás szabálya visszafelé is igaz: hiába van 4K felbontású monitorunk, ha a panel mérete csak 23”. Egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező monitor képe ugyan tűéles lesz, de a betűk, ikonok és úgy általában véve minden sokkal kisebb méretű lesz rajta. Ez azt fogja eredményezni, hogy többször kell közelebb hajolnunk, szemünk hamarabb elfárad.
Frissítés (60hz, 120hz, 144hz+)
Minél magasabb a monitor frissítési gyakorisága, annál több egyedi kép jelenik meg másodpercenként.
A magas számú frissítés nagyon jól jön bizonyos játékoknál, de nem hiszem, hogy túl nagy jelentősége lenne professzionális felhasználás esetén.
Photoshop-hoz vagy 3D munkához biztosan nem fog kelleni 60hz-nél magasabb frissítésű monitor, mivel állóképeken dolgozunk. A legtöbb film is 25-30 képkocka/másodperc (fps) sebességen pörög.
Hajlított vagy síkképernyős?
A 16:9-es szabványos síkképernyős monitorokon kívül ultra széles és ívelt monitorok is léteznek. Melyiken könnyebb dolgozni?
Munka szempontjából még mindíg praktikusabb 2 monitort használni egymás mellett, mert így a szoftver ablakban elég egy dupla kattintás, és máris kiraktuk teljes képernyőre az ablakot.
Míg egy ultrawide monitoron nekünk kell az egérrel igazgatni 2 különböző szoftver szélességét. Egyedül videóvágásnál jöhet jól a nagy szélesség, ugyanis ilyenkor többet látunk az amúgy is hosszú idővonalból.
Az ultrawide monitorok esetében problémába ütközhetünk, ha egy gyenge videókártyáról “kapja a nyálat”, ugyanis játékok vagy nagy felbontású tartalmak fogyasztásakor akadozás merülhet fel.
Monitor kalibrálás
A jó monitor mégjobb, ha megfelelően van kalibrálva.
Így biztosíthatjuk, hogy a színek és a fényerő olyan értékekre legyen beállítva, melyen a kész anyagunk ugyanúgy néz majd ki a legkülönbözőbb felületeken és kijelzőkön.
Sok monitorhoz kalibrált előbeállítások tartoznak, de nem minden monitort gyártanak pontosan ugyanúgy, és időről időre eltérőek lehetnek. A monitor kalibrálásának nagyszerű módja a monitorkalibráló eszköz.
Összegzés
A kreatív és vizuálisan igényes munkavégzéshez legjobb monitornak a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:
panel típusa: IPS panel
felületkezelés: Matt
színpontosság: Az Adobe RGB és az sRGB a lehető legmagasabbnak kell lennie
színmélység: 8-10 bit (vagy több, ha ki tudod használni)
Méret: legalább 24” + Full-HD felbontás (minél nagyobb a monitor, annál nagyobbnak kell lennie a felbontásnak)
Kontraszt: statikus kontrasztarány legalább 500:1, jobb 1000:1 (nem dinamikus kontraszt!)
Fényerő: A munkakörnyezet fényerejétől függ, de a jó specifikációk 300 – 350 cd között vannak
A szabadúszó grafikusok vagy hasonló szolgáltatást végző vállalkozók gyakran kapnak a fejükhöz, amikor egy olyan kényelmetlen pontról esik szó, mint a szerződés.
Természetesen ahogy egyik szakmára, így erre sem lehet ráhúzni egy sablont, ami az összes grafikusnak megfelel. Ahány projekt, annyi féle kritérium befolyásolhatja a szerződés tartalmát.
De mégis mihez nyúljon az ember, ha hirtelen jól jönne egy ilyen minta? Amit bárki bármikor le tud rántani a netről, és átolvasás után saját kedvére igazítja?
Egy ilyen szerződés-mintát állítottam össze én is, amit erről a linkről tudsz letölteni.
Használd nyugodtan, de előtte figyelmesen olvasd át, és alakítsd a saját igényeidnek megfelelően.
Szerződő felek
A szerződő felek nevét és adatait mindenképp az első pontnak kell tartalmaznia. Szerződő fél lehet magán vagy jogi személy (cég) is. A szerződő felek adatait kell majd használni a későbbiekben számlázáskor is, és erre mindig figyelni kell.
Szolgáltatás tárgya
Itt kell megadni az üzlet alapját képező szolgáltatások / termékek neveit, mennyiségeit, időtartamát, stb.
Kötelességek
Mind a vállalkozó és mind a megrendelő részéről. Itt kell fixálni az esetleges vállalási feltételeket, határidőket, egyéb befolyásoló tényezőket. Szolgáltatóként például érdemes lehet külön kitérni arra, hogy mire vállalsz és mire nem vállalsz felelősséget.
Vállalási díj, fizetés
Itt lehet elszórni az olyan nem mellékes információkat, mint pl. előleg és végtörlesztés módja, üteme, határideje.
Átadás-átvétel
A kész szolgáltatás, azaz a késztermék átadásának feltételei. Általában itt kell részletezni, hogy mikor és milyen módon tekinthető teljesítettnek a megrendelt szolgáltatás.
Vis maior
Ősi latin kifejezés, jelentése “nagyobb erő”. Annyi a lényeg, hogy a felek megegyeznek egymással, ha bármelyiküket saját felelősségükön kívüli elháríthatatlan esemény sújtja, megszűnhet a jogviszony. (Példa: ha elvisz egy UFO és ezt bizonyítani tudod, nem kell betartani a vállalt határidőt. Ellenpélda: teljesíted a szolgáltatást, majd a megrendelőd bejelenti, hogy elvitték az UFO-k és nem tud fizetni. Na az nem számít vis maior-nak).
Ezt a pontot nagyon előnyös lehet bevenni egy szerződésbe, nagyfokú körültekintésre utal, azonban érdemes egy jogilag részletesebb cikket is elolvasni a témában. Például ezt.
Irányadó jogok
Itt egyeztek meg abban, hogy ha például bármelyik fél hibájából adóan csúszni fog egy határidő, nem a bíróság lesz az első helyszín ahol ezt tisztázni kívánjátok.
Persze odáig is el lehet jutni, és ezt nem árt foganatosítani egy ilyen ponttal a szerződésben.
Szerződés érvényessége
Ennél a pontnál van kifejtve, hogy a felek aláírásával elkezdődik a buli, életbe lép a szerződés. Azt is itt kell tisztázni, hogy mikortól vagy milyen feltételek mellett szűnik meg a szent kötelék.
Keltezés, aláírás, tanúk
Ide kerül a szerződés megkötésének helye és időpontja, szerződő felek aláírása, esetleges további aláírások (pl. ügyvéd, tanú, közjegyző)
Végezetül
Jó, ha tudod, hogy szerződés létrejöhet szóban is, illetve abban az esetben is, amikor nincsen előre megírt szerződés. Tehát minden olyan dokumentum bizonyító erejűnek számít, ami a köztetek létrejött biznisz folyamatát igazolja (pl. e-mail váltás).
A szerződéseket mindkét félnek figyelmesen át kell olvasnia, és mindig javasolt a saját igényeiknek megfelelően módosítani a tartalmát, hogy mindenki boldog legyen, és elkerüljétek a jogi vitákat.
A kínálat hatalmas. Minden bokorban számítógépet, okos eszközt lehet már kapni. Azonban ha munkára kell a gép, muszáj átgondolni mit vásárolunk be, ugyanis minél specifikusabb területen kívánjuk használni a kiszemelt masinát, annál nagyobb gondot kell fordítani a megfelelő felszereltségre.
Én anno elkövettem azt a hibát, hogy megvettem egy Lenovo Yoga 720 notebookot. Azért, mert fullos érintőkijelzője van, viszonylag erős a hardware, fémház borítás, szolid, vékony design.
Később realizáltam azt a tényt, hogy csatlakozók terén elég gyenge a kínálat: se egy HDMI, se egy kártyaolvasó. Tehát külön be kellett szereznem egy speckó USB C-s adaptert erre a célra. Ja és a gyönyörű fémház borítást sikerült az első héten végigkarcolni egy Coronita kupakjával, ami mellette volt a táskában hazafelé. Erről ennyit.
Na de mit javasolnék annak, aki grafikai vagy más kreatív feladatok elvégzésére keres megfelelő laptopot?
Először is szeretném kizárni az ilyenkor általában felmerülő asztali gép kontra notebook vitát. Az asztali gépek minden esetben alkalmasabbak a fent említett munkákra, viszont a vonaton ülve nehezen fogjuk kicsapni az ölünkbe, hogy megvágjuk a délután készült videót.
A hordozható gépek hátránya ugyanakkor pont ebből fakad: mobilitásuk miatt gyengébb alkatrészekkel vannak szerelve, hogy az amúgy is icipici felületükön minél kevesebb hőt termeljenek. Ráadásul van egy nagy akksi is, ami a “gépház” jelentős részét kapásból befoglalja.
Térjünk a lényegre
A nemzetközi szinten is elég híres Creative Bloq felmérése szerint az alábbiakban alakul a 2021-es rangsor dizájner notebookok terén:
01. MacBook Pro 16 (2019)
02. MacBook Pro 13 (M1, 2020)
Dell XPS 15 (2020)
Acer Concept D7
MacBook Air (M1 2020)
Ez egy nagy átlag, amit Magyar szemmel nem muszáj készpénznek venni. De az tény, hogy a felsorolt gépekkel biztosan nem lövünk mellé, max a pénztárcánk lesz helykihasználtság szempontjából optimálisabb.
Mivel a magyar közönség inkább Windows-os gépeket használ, így most többnyire ezekről lesz szó (és én sem vagyok Mac-es). Most pedig elérkeztünk az első fontos kérdéshez:
Intel vagy AMD?
Ma már nem kérdés, hogy például az Adobe szoftverei az AMD platformokon jobban teljesítenek a különböző benchmark tesztek alapján. Az AMD platform azt jelenti, hogy a számítógép egy AMD processzor köré épül, ami a legfontosabb alkatrész. Ő dolgozik amikor színt állítasz, vonalat rajzolsz, vonalvastagságot állítasz, menüt nyitsz, szöveget gépelsz.
Egy ilyen CPU úgynevezett magokból tevődik össze. Grafikus szoftverek kiszolgálására az a CPU a legalkalmasabb, amelyik minél kevesebb maggal rendelkezik minél magasabb órajellel. Tehát például egy 4 magos 5gHz-es CPU jobban fog teljesíteni videóvágáskor, mint egy 32 magos 2 gHz-es processzor.
Így az első fontos szempont, ami alapján notebookot válassz: a CPU (processzor).
Íme a 3 legkeresettebb:
Intel i9 10900k, 10 mag
AMD Ryzen 9 5900X, 12 mag
AMD Ryzen 5 5600X, 6 mag
Azt Neked kell tudnod, hogy milyen munkákra fogod használni a gépet: ha “csak” egy kis Photoshop, Illustrator, InDesign lesz terítéken, akkor bőven elegendő lesz egy Intel i5, vagy AMD Ryzen 5.
Ha komolyabb területekre tévednél, mint például 3D, animáció, videószerkesztés, akkor már illik bevásárolni az erősebbekből: Intel i7 vagy i9, AMD Ryzen 7 vagy Ryzen 9.
GPU (videokártya)
Habár egy logo tervezés Illustratorban, vagy egy mockup összerakása Photoshopban nem a videokártya erőforrását fogja legelőször megkajálni, nem árt ha a kiszemelt laptop rendelkezik MINIMUM egy nVidia GTX1070-el. Ha pénztárcánk engedi, nyugodtan mehetünk az RTX kategória felé, azon belül is jó választás lehet az RTX 2060 ami még nincs teljesen agyament módon túlárazva, viszont baromi erős.
Ha inkább az AMD felé húzna szívünk (vagy pénztárcánk) vegyük figyelembe, hogy például egy videó renderelésekor nagyobb segítség lesz az nVidia, a CUDA core miatt.
RAM (memória)
Szintén nagyon fontos eleme a munkaállomásunknak, mivel itt tárolódnak a CPU folyékony működéséhez elengedhetetlen adatok. Egy szó, mint száz: ha azt szeretnéd, hogy a procid szépen duruzsoljon, támogasd meg elegendő memóriával.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A válaszhoz nézzünk meg egy screenshot-ot, ami a mostani feladatkezelőmet mutatja. A listában jól látszik, hogy többek között 4 Adobe program és egy Chrome van megnyitva, amik már önmagukban bezabálnak 6-7 GB memóriát. Gondolj bele mi történne, ha ezt egy 4 GB RAM-mal szerelt gépen szeretném megcsinálni…
Megsúgom: már a screenshotot sem tudtam volna megcsinálni anélkül, hogy megőszüljek.
Ez alapján elvárható, hogy ha megbízhatóan és fagyás nélkül szeretnénk dolgozni, akkor legalább 16 GB memóriával rendelkezzen a gép. Ha pedig megtehetjük, a 32gb már a mennyország lesz.
SSD, HDD (azaz tárhely)
Régebben csak az úgynevezett HDD merevlemezek voltak elérhetőek oszt’ kész. Abból bevásárolt az ember egy 2 TB-osat, és vígan elvolt élete végéig.
Manapság azonban a HDD-k visszaszorultak, és már inkább csak a nem használt, archív, “később még szükség lehet rá” adatokat tároljuk ilyeneken. Ennek az az egyszerű oka, hogy nagyon olcsók, viszont hihetetlen mennyiségű kapacitással rendelkeznek. Hátrányuk, hogy iszonyat lassúk az újabb SSD tárolókhoz képest.
Mindenképp érdemes tehát olyan gépet választani, amit az újabb SSD-vel szereltek föl, azon belül is a legfrissebb az M.2 (NVMe). A legújabb M.2 SSD-k akár ötször gyorsabbak a korábbi SATA SSD-nél, az oldschool HDD-nél pedig akár 20x gyorsabbak.
Akkor milyen gépet vegyek főnök?
A fentiek figyelembevételével íme néhány példa, amit jó szívvel tudok ajánlani. Érdemes körbenézni a használt piacon is, sok üzlet forgalmaz akár 6 hónap garanciával használt notebookokat. A külföldi rendelés csábító lehet az olcsóbb ár miatt, viszont ha garanciás problémánk adódik, egy tortúra lesz megoldani.
Általánosságban elmondható, hogy a különböző gyártók “gamer” konfigurációi elég erősek grafikázáshoz is, tehát bármelyik márkát nézzük, pillantsunk rá az ilyen jelzővel ellátott modellekre. Sőt: gamer laptopok esetében akksi és hűtés terén is magabiztosabbak lehetünk.
A sok gyártó közül a DELL-nél a legerősebb az üzleti piacra szánt notebookok állománya, nem véletlenül látjuk sok programozónál ezt a márkát. Őt követi a Lenovo, azon belül is a ThinkPad széria. Ha ezekből a márkákból választunk, biztosan nem fogunk mellé.
Jöjjön akkor a lista, felsőtől a középkategóriáig (a teljesség igénye nélkül):
Ez a kis technikai kitekintő iránymutatásként szolgál, melyet mindenki saját igénye szerint módosíthat fölfelé vagy lefelé. Összességében elmondható, hogy ha az itt felsorolt gépek és értékek szintjét nem visszük számottevően lejjebb, akkor egy igazán kényelmesen használható eszközre tehetünk szert, ami akár évekig segítheti munkánkat.
Nagyon fontos megemlíteni, hogy egy válság nem tényeken, hanem híreken alapszik. Tehát kell sok rossz hír, és sok ember aki azt elhiszi. A 2012-es világválság híréből például azért nem alakult ki tényleges válság, mert az emberek egész egyszerűen kiröhögték, nem hitték el. Hozhat bárki bármilyen statisztikát, a pánik annyira alakul ki, amennyire elhiszik.
Érdekes példa továbbá, hogy a média soha nem beszél a nyertesekről. Klasszikus eset, mikor zuhan a tőzsde, a hírekben fixen csak annyit lehet hallani: “zuhan a tőzsde, mindenki elad”. Holott ez így nem igaz, mert ha belegondolunk minden eladáshoz egy vétel is tartozik. Mégsem arról fogunk hallani, hogy hány sikeres vétel történt, hanem , hogy rosszaság van, pánik van, félelem van.
A 2020-2021 es Covid helyzet miatt kialakuló válsághoz talán az 1973-as olajválság hasonlít leginkább. Mert az, hogy valami üzletileg borul, arra fel lehet készülni. De egy tőlünk független, nevezzük “természeti csapásra” már kevésbé. Ugyanakkor azt is lehet mondani, hogy válság mindig volt és lesz is még bőven, méghozzá visszatérő ciklusokban.
De mit nevezünk válságnak? Gazdasági tekintetben nevezhetjük válságnak azt, amikor egy húzóágazat, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó iparágak mennek csődbe.
A 2020-2021-es Covid miatt kialakult helyzet gyakorlatilag ennek a klasszikus példája: bebukott a turizmus, állnak a szállodák, az éttermek, kávézók, nincsenek koncertek, és ebből adódóan padlón van az összes olyan vállalkozás, akik ezen ágazatok kiszolgálásából termelték meg a bevételüket.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Zárd ki a híreket! Pánikolni a lehető legrosszabb dolog, és a hírek leginkább a pánikkeltésre jók. Helyette sokkal okosabb lépés: határozd meg a helyzeted! Mérd fel higgadt fejjel a körülményeket, és határozd meg, hogy piacilag hol állsz most. Ugyanis minden válságnak vannak nyertesei és vannak vesztesei. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy minden válság magában hordozza a fejlődés lehetőségét.
Nagyon fontos tehát, hogy ne a hírekre, ne a sz_rkavarásra hallgassunk, hanem objektíven tudjuk felmérni a helyzetünket.
Csődmérce
Mondjuk ki: amikor egy vállalkozó egója nagyobb, mint az optimális helyzetértékelése, akkor nagy valószínűséggel nem a helyes döntést fogja meghozni. Hogy könnyítsünk a helyzeten, tegyük fel, hogy létezik egy képzeletbeli skála, mely 3 részre oszlik. A pénzügyi tartalékod és piaci helyzeted (amivel foglalkozol, azt a területet a válság mennyire érinti) alapján próbáld meg belőni, melyik harmadba tartozhatsz:
első harmad: nincs pénzügyi tartalék és nulla vagy nagyon kevés a bevétel
középső harmad: van pár havi tartalék, és/vagy csöpög némi bevétel
felső harmad: több éves tartalék van, és/vagy magabiztos a bevétel
Ha az első harmadba tartozol, a legjobb lehetőség az lehet, hogy zárod a vállalkozást és megnézed, hogyan tudsz megújulni.
Ha a középsőbe, akkor nézd meg, hogyan tudsz okoskodni, átcsoportosítani dolgokat úgy, hogy tovább tudd vinni a céged. Napi szintű gondolkodásra kell átállni, és csak azt nézni, hogy ma mennyi pénzt tudok termelni? Kik azok a munkatársak akikre valóban szükség van ma, és kit kell elengedni? A fennmaradó legjobb embereiddel is érdemes lehet jutalékos rendszerben elszámolni, buzdítva őket is a hatékonyabb munkavégzésre.
Ha pedig a felső harmadban foglalsz helyet, akkor padlógáz. Élhetsz esetleg a gyengébb cégek felvásárlásának lehetőségével. Fontos lehet még a hírnév / márka erőssége is, ugyanis a válság végén, nyitáskor az emberek az ismertebb, erősebb brandek felé fognak húzni, megbízható helyekről fognak vásárolni.
Ego vs. alázat
Nagyon sok vállalkozó panaszkodik, hogy most azért nem megy jól, mert válság van. De amikor nem volt válság, és dőlt a lé, akkor persze mi vagyunk a királyok.
Az ilyen típusú vállalkozók egy dolgot felejtenek el: nem azért ment jól az elmúlt 6-8 évben, mert királyak voltunk, hanem azért, mert bőség volt. Sokan még most is elkövetik azt a hibát, hogy a válság ellenére még mindig a bőség gondolkodásmódja szerint cselekszenek. Tehát ez megint kicsit az Ego játéka, amit tudnunk kell felismerni, legyőzni és helyettesíteni egy kis alázattal.
Elengedés
Nyilván a legjobban azok küszködnek most, akik az elmúlt években szívüket-lelküket beletették vállalkozásuk fejlesztésébe. Akár még egy érzelmi viszony is köthet a vállalkozáshoz, amit így sokkal nehezebb elengedni (ha el kell engedni). Azonban érdemes azt átgondolni, hogy Te vagy a vállalkozásért, vagy fordítva?
A vállalkozás jó esetben egy pénztermelő gép. Ha számodra nem az, hanem inkább egy eszköz a saját kiteljesedésedre, akkor az nem vállalkozás. Azért vállalkozunk, hogy pénzt vegyünk ki belőle a nap végén. Ha ez a feltétel nem valósul meg, akkor váltani kell egy olyanra, ami a pénzt hozza, vagy keresni egy olyan céget, ahol alkalmazottként tudsz hódolni a hobbidnak miközben fizetnek is érte.
Emberek vagyunk, és nem a vállalkozás van fölöttünk. A vállalkozás csak egy eszköz, hogy megteremtsük a magunk számára elképzelt anyagi jólétet. Érdemes tehát azon elgondolkodni, hogy ha Te például azért hoztál létre egy egészséges vegán terméket, hogy szebbé tedd a világot, de a világ most nem kér belőle, akkor tudd nagyon gyorsan elengedni. Ray Croc például foggal körömmel ragaszkodott a turmixgép-bizniszéhez, mielőtt ellopta megalapította a McDonald’s-ot.
Útravaló
Az első és legfontosabb: nyereséget kell termelni, méghozzá napi, maximum havi szinten. Nincs álmodozás, nincs új termék bevezetés, csak rövidtávú nyereségképzés. Mindenféle több lábon állást meg kell szüntetni, és az energiákat egyetlen fő tevékenységre kell csoportosítani.
Ha ez rendben van, következő lépésben padlógázzal lehet nyomatni a marketinget. Jogosan merülhet fel: “hé haver, szűkül a piac”. Igen, de szűkül a konkurencia is. Ezért most érdemes megragadni az alkalmat, hogy a kisebbek naggyá váljanak.
Ha ez is rendben, akkor figyelni kell a jó munkatársak / alkalmazottak felkutatására / megtartására. Mostanra nagyon sok ember vagy csődbe ment, vagy nem találja a helyét, rossz a munkahelye, stb.
Tehát nyereséget termelni, ebből a nyereségből marketingre költeni, illetve jó alkalmazottakra költeni – és ezzel a kombóval még több nyereséget elérni. Aki ezen hármas kombinációját egy folyamatos rotációban tudja tartani, az a válság végére egy megerősödött grizzly medveként törhet majd a csúcsra. Hajrá, nyomjuk!
A cikk egy Kulcsár Tiborral készült interjú gondolatai alapján jött létre.
Manapság számtalan alternatíva létezik a drága és bonyolult képszerkesztő programok helyett. Ráadásul mennyivel könnyebb dolgunk van, ha egy jó kis logo vagy szórólap elkészítéséhez nem kell letöltenünk semmit, elegendő megnyitnunk egy online felületet és máris kezdhetünk Picasso-t játszani.
Az egyik ilyen felület a canva.com.
A Canvát azért szeretjük, mert sokkal fejlettebb, mint egy Windows Paint, de mégsem kell Photoshop szintű bonyolult kombinációkat betanulva órákig szenvednünk a gép előtt, ha egy szép kis grafikát szeretnénk elkészíteni.
Ingyenes verzió
Mint a legtöbb online okosság, itt sincs “ingyen” minden, de alap szintű bűvészkedésre azért elegendő lesz a rendelkezésre álló funkciók tárháza. Ha pedig úgy érzed kimaxoltad a free version-t, még mindig ott a lehetőség egy kis dellát csengetni a fejlesztőknek, aztán élvezni a felhőtlen szabadságot.
Mire jó a Canva?
Mindenre azért őt sem foghatjuk be, így lehet, hogy egy komplexebb logo-t nem ebben az alkalmazásban terveznék meg, de a következő kategóriákra biztosan alkalmas lehet:
Instagram postok készítése
Idézetes képek
Fényképek filterezése
Képek méretezése
Képek vágása
Nyilak, ábrák, feliratok felhelyezése képekre
Miért pont a Canva?
Nézzük meg milyen előnyei vannak ennek az ügyes kis alkalmazásnak:
ingyenes
magyar nyelven is elérhető
telefonon és tableten is tudod használni
online, bármikor hozzáférhetsz
nem kell hozzá atom erős számítógép
vannak ingyenes sablonok
a fizetős tartalmak sem drágák
oktatóanyagok is elérhetőek
Hogyan használd?
Mivel a Canva egy on-line képszerkesztő, így nincs szükség külön letöltésre, viszont egy ingyenes regisztrációt muszáj meglépni, amit itt érsz el: https://www.canva.com/hu_hu/
A felület végigkísér minket a regisztráció menetén, a felmerülő kérdésekre mindenki értelemszerűen egyénileg válaszol.
Ezt követően a kezdőlap fogad minket, ahol válogathatunk az előre elkészített sablonok közül, mint pl. Facebook post, Instagram post, nyomtatott A4-es oldal, önéletrajz, névjegykártya, stb. Ezekek a sablonoknak a méretei pontosan be vannak lőve, így ezzel sem kell bíbelődnünk. Ezen kívül persze egyéni méret megadására is van lehetőségünk az “Egyéni méretek” menüpontban.
Szerkesztés, funkciók
Ha előttünk van az üres munkalap, arra bármit pakolhatunk. Vagy a bal oldali sávból választunk előre elkészített ábrákat, vagy a saját gépünkről töltünk föl. Ha utóbbival élünk, javaslom a háttér nélküli .png képformátum használatát. Ha elkészültünk a grafikával, és nem használtunk benne fizetős tartalmat, akkor el is menthetjük különböző formátumokban.
Webes tartalmak készítésekor szokott jönni az a kérdés, hogy honnan szerezzünk be jó minőségű vizuális cuccokat lehetőleg minél olcsóbban, de leginkább full ingyé’.
Ugyanis nem elég egy jó sztori, vagy egy jól megírt marketing szöveg, ezeket még ki kell egészíteni jóféle képi anyagokkal.
Aki nagyon profiban tolja a kontent-gyártást, az persze magának készíti el a fotókat/grafikákat, de mi lesz azokkal a földi halandókkal, akik sz@rnak rá és megoldják okosba? Egyszerűen, gyorsan, tisztán. Nincs fájdalom. Az olvasók valószínűleg úgysem fektetnek különösebb energiát abba, hogy utána járjanak a képek, rajzok, csecsebecsék eredetének.
Mert vizuális elemeket használni muszáj. Egyrészt segít a szöveg megértésében, másrészt segít a szöveg tagoltságának kialakításában. Brit tudósok egy titkos csoportja kimutatta, hogy az emberek ma már jóval kevesebbet olvasnak. Ezen a kétségbeejtő statisztikán az sem javít, hogy már nem is nagyon értik amit olvasnak. Ebből kifolyólag minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy mondandónk elérje a kívánt hatást, és kevésbé skippeljék tartalmainkat a népek.
Freepik
Ha inkább illusztráció jellegű igényeid vannak, akkor ez lesz a Te oldalad. A freepik.com-on ingyenes és fizetős grafikákat is találsz, melyek között nagyon könnyű keresni is. A kulcsszavakat angolul kell megadni az oldal tetején elhelyezett keresőben.
Regisztráció nélkül 5 letöltésre van lehetőségünk, melyet feloldhatunk egy ingyenes regisztrációval. Ha ennél is bátrabbak vagyunk, akkor egy havi párezer forintos konstrukció kiválasztása után szabadon garázdálkodhatunk az illusztrációk mekkájában.
UNSPLASH
Ha valós képekre van szükségünk, akkor az unsplash.com lesz a tökéletes választás. Itt tényleg jó minőségű fényképek vannak nagy felbontásban, így az esetleges további szerkesztés során sem fogunk veszíteni a képminőségből. Nyilván óriásplakátot azért nem nyomtathatunk belőlük, de arra már a jogok sem terjednek ki. Személyes felhasználásra azonban bőven elegendő lesz. A megfelelő keresőszavakat használva egész profi, akár művészi alkotásokra lelhetünk az Unsplash adatbázisában.
Pexels
Itt már nem lesz olyan jó dolgunk, mint az Unsplash-on, de azért még itt is lehet mazsolázni. A pexels.com-on sok olyan fotóval fogunk találkozni, ami már szembe jöhetett Unsplash-on is, de egy próbát mindenképp megér, mivel ingyenes. EGy jól irányzott kereséssel itt is igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk.
Flaticon
Ez a webes ikonok, piktogramok gyűjtőhelye. Szintén megér egy misét. A flaticon.com-on nagyon jó minőségű piktogramok vannak fönt, amik jól jöhetnek akár infografikák, vagy szolgáltatások bemutatásánál. Mivel “egy cég” a Freepik-el, itt is regisztráció nélkül csak pár elemet lophatunk le, amit kibővíthetünk egy ingyenes regisztrációval, mely fölött már csak a fizetős opció van. Azonban mindenképpen megéri, még az is.
Worldvectorlogo
A worldvectorlogo.com-on a világ összes kisebb-nagyobb brandjének logóját megtaláljuk, ráadásul vektoros verzióban. Használata ingyenes, azonban a jogokra figyelni kell. Kereskedelmi célú tartalmaidon biztosan nem ajánlott felhasználni az itt található cuccokat.
És végül, de nem utolsó sorban: Envato
Ez szerintem a most elérhető legjobb ár-érték arányú fizetős stock oldal. Az elements.envato.com-on tízezer forint körüli havidíjért cserébe az egész adatbázishoz hozzáférünk. Választhatunk éves vagy havi konstrukciót is, attól függően, hogy mennyire vagyunk hajlandóak elköteleződni. A havi konstrukció bármikor lemondható, szemben az évessel, ahol egy évre szerződünk, viszont lényegesen kevesebb havidíjért. Komplett templatektől kezdve képekig, zenékig, elég sok minden van fent, ami nagy segítség lehet a hétköznapokban (vagy hétvégén). Mindenképpen ajánlom, mivel én is napi szinten használom.
Összegzés
Elmondhatjuk, hoyg két út létezik: vagy ezekről az oldalakról szerzünk be képeket, vagy saját magunknak készítjük el a kreatívokat. Utóbbiban az a jó, hogy mindig egy személyesebb megjelenést eredményez. Viszont van olyan helyzet, amikor szorít az idő, vagy egyszerűen nem éri meg újra feltalálni a spanyol viaszt. Szóval ha találsz számodra olyan cuccot, amivel tudsz azonosulni, akkor nyugodtan használd őket. Sőt ezek kombinációjából akár saját anyagokat is készíthetsz. Hajrá!
